TERRA Alapítvány

English version

Ha az alapítványról, terveinkről további információkat szeretne vagy javaslata, észrevétele van a honlappal kapcsolatban, írjon a Kapcsolja be a JavaScriptet az emailcím megtekintéséhez címre vagy levélben az alapítvány postacímére.

Ha az alapítványt bármilyen módon támogatni tudná céljai elérésében, kérjük a fenti e-mail címen vagy levélben vegye fel a kapcsolatot velünk.

Postacímünk:
TERRA Alapítvány
4032 Debrecen, Martonfalvi u. 19. 3/8.

Faj adatlap

Robinia pseudo-acacia L. - Fehér akác
Latin név:
Robinia pseudo-acacia L.

Magyar név:
Fehér akác
akácfa

Familia:
Fabaceae
Család:
Pillangósvirágúak
Leirás

Magas termetű, lombhullató fa, koronája többnyire felül a legszélesebb. Gyökérzetének jelentős része a talajfelszínnel párhuzamosan 10-30 cm mélységben fut, melyből sebzés vagy a fa kivágásának hatására járulékos rügyek, majd sarjhajtások fejlődnek. Törzse főként a magányos példányoknál már alacsonyan több vázágra oszlik, lehet több törzsű, de sudaras is. A fiatal fák kérge sima és barna, idősebb korában szabálytalanul barázdált, ferdén futó kötegekre hasad. A talaj közelében fejlődő hosszú vesszők fejlett pálhatöviseket viselnek, a korona felsőbb részén fejlődő hajtások tövistelenek. Vesszői simák, bordásak, sötét barnásvörös színűek. Apró, csupasz rügyei a héjkéregbe rejtettek. Spirálisan szórt állású levelei páratlanul szárnyasan összetettek, ép szélű, tojásdad levélkéi rövid nyelűek válluk és csúcsuk kerek, színi oldaluk középzöld, fonákuk világosabb, kissé szürkés árnyalatú. A nyári melegben levélkéi a levélgerinctől szögben felhajlók, így kevesebb napfény éri őket, ezért az akácosok ilyenkor kevesebb árnyékot adnak. Aszályos időben néhány levélke megsárgul és lehullik, a fa így csökkenti a párologtató felületét. Őszi lombszíne világossárga, de lombja az Alföldön többnyire még a színeződés előtt lefagy. Illatos, fehér pillangós virágai 10-15 cm-es csüngő fürtvirágzatokban tavasz végén, röviddel lombfakadás után nyílnak. Forrt csészelevelei vöröslők, a vitorla tövén halvány zöld folt van. Lapos, nyáron barnásvörös hüvelytermései ősszel sötétbarnára érnek és sokáig a fán maradnak. A felnyílt termések falát az apró, kemény, feketésbarna, vese alakú magvakkal együtt a szél messzire sodorhatja. Magja a kemény maghéj miatt sokáig elfekhet a talajban. A fehér akácot 1640 körül Jean Robin francia botanikus hozta be Európába. Hazánkban első példányát 1710-ben ültették Komárom környékén, ezt követően a sikeres telepítésen felbuzdulva főként az Alföldi futóhomok megkötésére széles körben telepítették, és mára teljesen meghonosodott. A fehér akác viszonylag igénytelen, gyors növekedésű és sovány talajon is telepíthető. Tartós keményfát ad, és kiváló méhlegelő. Sűrűbb telepítés esetén törzse egyenesebb lesz, így a belőle nyerhető hosszabb, egyenes rönkök épületfának is alkalmasak, fáját legnagyobb mennyiségben mégis tűzrevalóként használják. A gyökérkéregben képződő allelopátiás anyagcseretermékek, valamint a gyökerével szimbiózisban élő nitrogénkötő baktériumok, és a bomló avarból keletkező humusz miatt alatta csak árnyéktűrő nitrofil gyomok maradnak meg. Ilyenek például a meddő rozsnok (Bromus sterilis), a ragadós galaj (Galium aparine), a fekete peszterce (Ballota nigra).


Magasság

10-25 m


Virágzás

május közepe-vége


Termésérés

augusztus-szeptember


Származás

Észak-Amerika keleti része (Déli Appalache-hegység, Ozark-fennsík, Boston-hegység, Ouachita-hegység).


Élőhely

Őshazájában üde lombos erdők elegyfaja, hazánkban nagyarányú telepítése miatt az Alföld uralkodó fájává vált, zavart útszéleken, árokpartokon olykor tömeges.






Utoljára módosítva: 2010.12.11.

Design: